A megszűnés okai
A gazdasági társaságok az
alább felsorolt okok valamelyike miatt szűnnek meg:
- a társasági
szerződésben (alapító okiratban,
alapszabályban) meghatározott időtartam eltelt,
vagy más megszűnési feltétel
megvalósult;
- elhatározza jogutód
nélküli megszűnését;
- elhatározza
jogutódlással történő
megszűnését
(átalakulását);
- tagjainak száma egy főre csökken,
kivéve, ha az egyes társasági
formákra vonatkozó szabályok ettől
eltérően rendelkeznek;
- a
cégbíróság a
törvényben meghatározott okok miatt
megszünteti; jogszabály így rendelkezik.
A megszűnési okok mellett a gazdasági
társaságok megszűnéséhez
szükség van még a
cégbíróságnak a
társaság törlését
elrendelő jogerős végzésére, illetve a
cégjegyzékből való
tényleges törlésre.
A megszűnés időpontja főszabályként a
törlés időpontja.
A megszűnés tehát általában
a gazdasági társaságoktól
függ, ha például eleve csak
meghatározott időtartamra hozták létre
(ebben az esetben ezt a létesítő okiratnak
tartalmaznia kell). Előfordulhat az is, hogy a megszűnés a
cégbíróság által
alkalmazott
szankció eredménye. Léteznek olyan
megszűnési okok, amelyek meghatározott
társaságokra nem vonatkoznak.
Például ha a
kft., vagy az rt. tagjainak létszáma
egy főre csökken, ezek nem szűnnek meg, e két
társaság esetén a Gt.
lehetővé teszi az
egyszemélyes alapítást, illetve
működést .
A gazdasági társaság
jogutódlással történő
megszűnése
Az átalakulás nem más, mint a
gazdasági társaságok
jogutódlással történő
megszűnése, amellyel egy időben egy cégforma-
vagy cégszámváltozással
új
társaság/társaságok
jön/jönnek létre.
A gazdasági társaságok
jogutódlással történő
megszűntetésének módjai:
- átalakulás
(társasági formaváltás),
- egyesülés
(összeolvadás, beolvadás),
- szétválás
(különválás,
kiválás).
A megszűnő társaság
kötelezettségeiért való
felelősség
A gazdasági társaságot terhelő
kötelezettségek a társaság
megszűnésétől számított
öt év alatt évülnek el (de
jogszabály
valamely követelésre rövidebb
elévülési időt is
megállapíthat).
Akár jogutódlással, akár
anélkül szűnik meg a gazdasági
társaság, a tag
(részvényes) felelőssége a
társaság tartozásaiért
attól függ, hogy milyen volt a tag
felelőssége az adott társasági
formában. Ha a tag felelőssége a
társaság fennállása alatt
korlátlan és egyetemleges volt, a
helytállási kötelezettsége is
korlátlan és egyetemleges lesz a megszűnt
gazdasági társaság
kötelezettségeiért.
Az átalakulással létrejövő
gazdasági társaság az
átalakult gazdasági
társaság általános
jogutódja. A jogutód gazdasági
társaságot illetik meg a jogelőd
gazdasági társaság jogai,
és terhelik a jogelőd gazdasági
társaság kötelezettségei,
ideértve a munkavállalókkal
kötött kollektív szerződésben
foglalt kötelezettségeket is.
Átalakulás esetén a jogelőd
gazdasági társaság tagjainak
(részvényeseinek) felelőssége csak
akkor állapítható meg,
ha a jogutód gazdasági
társaság helytállási
kötelezettségének nem tudott eleget
tenni, tehát az ő
kötelezettségük csak
másodlagos.
Ha a korlátlanul felelős tag (például
betéti társaság beltagja) az
átalakulás következtében
korlátozottan felelős taggá
(részvényessé) válik, e
változás bekövetkeztétől
számított öt évig - ha a
társasági vagyon a követelést
nem fedezi -
korlátlanul és egyetemlegesen felel a
társaság azon
tartozásaiért, amelyek korlátlanul
felelős tagsági viszonyának
megszűnése előtt keletkeztek.
A tagok között a felmerült
tartozást a felosztott társasági
vagyonból való
részesedésük
arányában kell megosztani.
Ha a tag felelőssége a gazdasági
társaságot terhelő
kötelezettségekért a
társaság fennállása alatt
korlátozott volt,
a tag (részvényes) felelőssége a
társaság megszűnésekor felosztott
társasági vagyonból a tagnak
(részvényesnek)
jutó rész erejéig áll fenn.
Nem hivatkozhat korlátozott
felelősségére az a tag, aki ezzel
visszaélt. Így a korlátolt
felelősségű társaság
és a
részvénytársaság azon
tagjai, akik a társaság korlátlan
felelősségével a hitelezők
rovására
visszaéltek, korlátlanul és
egyetemlegesen felelnek a megszűnt társaság ki
nem elégített
kötelezettségeiért.
Különösen igaz ez abban az
esetben, ha a társaság vagyonával
sajátjukként rendelkeztek vagy a
társaság
vagyonát saját vagy más
személy javára úgy
csökkentették, hogy tudták, vagy az
általában elvárható
gondosság
tanúsítása mellett tudniuk kellett
volna, hogy ezáltal a társaság
kötelezettségeit harmadik személyek
részére nem
lesz képes teljesíteni.
Az átalakulás szabályai
A gazdasági társaság más
gazdasági társasággá
való átalakulása során a
gazdasági társaság
alapítására vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni . Az
átalakulás során olyan
társasági formát kell
választani, amely esetében a
törvény
a jegyzett tőke legkisebb összegét nem
határozza meg, vagy az olyan mértékű,
amelynek a gazdasági társaság az
átalakulással eleget tud tenni.
Az átalakulás menete
A gazdasági társaság legfőbb szerve az
átalakulásról két
alkalommal határoz, ám a tagok a
társasági szerződésben
úgy is rendelkezhetnek, hogy ha a vezető
tisztségviselők az átalakuláshoz
szükséges okiratokat
előkészítik, az
átalakulási javaslat érdemi
elbírálásáról a
legfőbb szerv egy
ülésen határoz. Ez
utóbbi esetben erre az ülésre el
kell készíteni az ülés
napját legfeljebb hat hónappal megelőző, a vezető
tisztségviselők által meghatározott
időpontra - mint mérlegfordulónapra -
vonatkozó, könyvvizsgáló
által elfogadott vagyonmérleg-tervezeteket
és vagyonleltár-tervezeteket.
Ha a legfőbb szerv
az átalakulásról két
alkalommal határoz, úgy első
ízben a vezető tisztségviselőknek
(a felügyelőbizottság által
véleményezett) az előterjesztése
alapján azt állapítja meg, hogy:
a gazdasági társaság tagjai
(részvényesei) egyetértenek-e az
átalakulás
szándékával,
dönt továbbá arról, hogy a
gazdasági társaság milyen
társasági formába alakuljon
át,
és előzetesen felméri, hogy a
társaság tagjai
(részvényesei) közül ki
kíván a jogutód gazdasági
társaság
tagjává
(részvényesévé)
válni.
Ezt követően a legfőbb szerv meghatározza:
a vagyonmérleg-tervezetek
fordulónapját,
dönt a könyvvizsgáló
személyéről,
és megbízza a társaság
vezető tisztségviselőit a vagyonmérleg-tervezetek
és az azokat alátámasztó
vagyonleltár-tervezetek, valamint az
átalakulási döntés
meghozatalához szükséges
egyéb - jogszabály által
meghatározott vagy a legfőbb szerv által
előírt - okiratok
elkészítésével.
A vezető tisztségviselők
elkészítik:
- az átalakuló
gazdasági társaság
vagyonmérleg-tervezetét és
vagyonleltártervezetét,
- a jogutód gazdasági
társaság (nyitó)
vagyonmérleg-tervezetét és
vagyonleltár-tervezetét,
- a jogutód társaság
társasági szerződés
tervezetét, illetve a jogutód
gazdasági társaságban tagként
(részvényesként) részt venni
nem
kívánó személyekkel
való elszámolás
módjáról szóló
tervezetet.
Az átalakulással létrejövő
gazdasági társaság
vagyonmérleg-tervezete az átalakuló
gazdasági társaság
vagyonmérleg-tervezetétől
eltérhet.
A gazdasági társaság az
átalakulásról hozott
döntését követő 8 napon
belül köteles az átalakulás
elhatározásáról
a Cégközlönynél
közlemény
közzétételét
kezdeményezni, amit két egymást
követő lapszámban kell
közzétenni.
A közleménynek tartalmaznia kell:
az átalakuló gazdasági
társaság nevét,
székhelyét és
cégjegyzékszámát;
a létrejövő gazdasági
társaság formáját,
nevét és székhelyét;
a társasági szerződés
megkötésének
(alapító okirat
elfogadásának) napját;
az átalakuló gazdasági
társaság
vagyonmérleg-tervezetének és a
létrejövő gazdasági
társaság vagyonmérleg-
tervezetének legfontosabb adatait, így
különösen a saját tőke, illetve a
jegyzett tőke összegét;
a létrejövő gazdasági
társaság
főtevékenységét;
a létrejövő gazdasági
társaság vezetői tisztségviselőinek
nevét és lakóhelyét;
a hitelezőknek szóló
felhívást.
A hitelezők védelme az
átalakulás során
Az átalakulás az átalakuló
gazdasági társasággal szemben
fennálló követeléseket nem
teszi lejárttá. Azok a
hitelezők, akiknek az átalakuló
gazdasági társasággal szemben
fennálló, le nem járt
követelései az átalakulással
hozott döntés első
közzétételét megelőzően
keletkeztek, követeléseik erejéig az
átalakuló gazdasági
társaságtól
a döntés második
közzétételét követő
30 napos jogvesztő határidőn belül
biztosítékot követelhetnek.
Ha a tag (részvényes) felelőssége az
átalakuló gazdasági
társaság
kötelezettségeiért a
társaság fennállása alatt
korlátozott, a hitelezőknek
biztosíték igénylési joga
akkor keletkezik, ha a jogutód gazdasági
társaság saját
tőkéjének összege kevesebb,
mint a jogelőd gazdasági
társaságé volt az
átalakulás
elhatározásakor.
Az új gazdasági
társaság jogai,
kötelezettségei
Az átalakulással létrejövő
gazdasági társaság az
átalakult gazdasági
társaság jogutódja, a legtöbb
esetben
általános jogutódja. A
szétválásnál nem
beszélhetünk általános
jogutódlásról, mert a
jogutódlás módját a felek a
szétválási szerződésben
határozzák meg. A jogutód
gazdasági társaságot illetik meg a
jogelőd gazdasági társaság
jogai, valamint terhelik a jogelőd gazdasági
társaság kötelezettségei,
ideértve a munkavállalókkal
kötött kollektív
szerződésben foglalt kötelezettségeket
is . Ha a gazdasági
társaságnak hatósági
engedély kiadása iránti
kérelme
van folyamatban, a gazdasági társaság
köteles az átalakulás
elhatározását az engedélyt
kiadó hatóságnak
haladéktalanul bejelenteni. A hatósági
engedély jogosultja a jogutód
gazdasági társaság, kivéve
természetesen,
ha a hatósági engedély
feltételeinek a jogutód nem felel meg.
Az egyes társasági
formákra vonatkozó
átalakulási szabályok
Közkereseti
társaság betéti
társasággá vagy betéti
társaság közkereseti
társasággá a
társasági szerződésének a
módosításával
alakulhat át. Az ilyen társasági
formaváltozásokra az
átalakulásra vonatkozó
szabályokat nem
kell alkalmazni.
Ha közkereseti társaság
betéti társasággá
való átalakulása során az
addig korlátlanul felelős tag felelőssége
korlátozottá válik, az ilyen tag e
változás bekövetkeztétől
számított ötéves jogvesztő
határidőn belül még
korlátlanul
felel a társaság harmadik
személlyel szemben fennálló olyan
tartozásáért, amely e
változás előtt keletkezett.
Ha a társaságból valamennyi beltag
vagy valamennyi kültag kiválik, a
társaság az utolsó beltag vagy az
utolsó
kültag kiválásától
számított hat hónapos jogvesztő
határidő elteltével megszűnik, kivéve,
ha a társaság e határidőn
belül a társasági
szerződése
módosításával a
betéti társaságként vagy
közkereseti társaságként
való működés
törvényes
feltételeit megteremti, és ezt a
változást a
cégbíróságnak
bejelenti.
Gazdasági társaság részvénytársasággá
történő átalakulása
esetén az átalakulási
közleménynek a Gt.-ben megfogalmazott
általános követelményeken
kívül tartalmaznia kell a
részvények fajtáját
(osztályát) és
névértékét.
Ha a
részvénytársaság alakul
át más gazdasági
társasággá, a
részvények - az
átalakulással létrejövő
gazdasági társaság
cégbejegyzésével -
érvénytelenné válnak. Az
érvénytelenség
jogkövetkezményeinek
alkalmazásáról a bejegyző
végzés
kézhezvételétől
számított 30 napon belül a
jogutód gazdasági társaság
vezető tisztségviselőinek kell gondoskodnia, a
Gt.-ben előírtaknak megfelelően. ,
Az átalakulás szabályainak
alkalmazása szempontjából az
egyesülés (kooperációs
társaság) gazdasági
társaságnak minősül.
,
Forrás: Magyarország.hu
|