- 2000. évi C. törvény a számvitelről

- 2013. évi V. törvény

a Polgári Törvénykönyvről

Kérdések

Lehet-e egy ülésen határozni?

Ha igen, akkor kívánjuk-e ezt a megoldást választani?

Tervezünk-e átértékelést?

Mindezek függvényében, melyik a lehetséges legkorábbi időpont a vagyonmérleg-tervezetek fordulónapjára?

Mikorra tervezzük a második döntést?

Milyen időbeli korlátok között kell cselekednünk a további kötelező lépések tekintetében?

Milyen időszak áll rendelkezésünkre, hogy az átalakulás napját mi magunk sikeresen kitűzzük?

Átalakulás tervező

A gazdálkodó átalakulással kapcsolatos fontos döntési mozzanatait összefoglaló dokumentum minta, amely a sokismeretlenes egyenletként működő lehetséges döntési kombinációk időbeli alakulását is előrevetíti.

A menedzser a törvények hosszas tanulmányozása nélkül is választ kap nagyon sok fontos kérdésre.

A megrendelőlaphoz >>>

Könyvelő és ügyvédi irodák korlátlan számú cégre, ügyfélre alkalmazhatják!

Az Átalakulás tervező ára: Árlista

A gazdasági társaság legfőbb szerve az átalakulásról - a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában - két alkalommal határoz. A tagok a társasági szerződésben úgy is rendelkezhetnek, hogy ha a vezető tisztségviselők az átalakuláshoz szükséges okiratokat előkészítik, az átalakulási javaslat érdemi elbírálásáról a legfőbb szerv egy ülésen határoz. Ez utóbbi esetben erre az ülésre el kell készíteni az ülés napját legfeljebb hat hónappal megelőző, a vezető tisztségviselők által meghatározott időpontra - mint mérlegfordulónapra - vonatkozó, könyvvizsgáló által elfogadott vagyonmérleg-tervezeteket és vagyonleltár-tervezeteket.

A cegiranytu.hu számos ingyenes és kedvező árú információs termék elérését teszi számodra elérhetővé.
E termékeket a törvényi változások, illetve a felhasználói észrevételek figyelembe vételével, lehetőség szerint folyamatosan frissítjük.

Ha kérdezni szeretnél, akkor látogasd meg a Cégiránytű tanácsadó oldalunkat.

Cégiránytű tanácsadó

A megrendelőlaphoz >>>

További információk a termékről

Az Átalakulás tervező Excel dokumentumban készült.

A gazdasági társaság vagyonmérleg tervezetét elfogadó ülés kiválasztott dátumához hozzáilleszti a fontosabb figyelembe veendő dátumokat és határidőket.

Az átalakulás tervezõ tartalmazza a döntések meghozatalához szükséges jogszabályi hátteret.

Tartalma:

Döntés egy, vagy két ülésen,

Átértékelés,

Vagyonmérleg tervezet elkészítési határidő,

Előre meghatározott fordulónap,

Felügyelőbizottság

Meghívók kiküldése

Átalakulási terv szükségessége,

Közzététel,

Érdekképviseleti szervek tájékoztatása,

Benyújtás a Cégbírósághoz,

Várható döntés,

Végleges vagyonmérleg elkészítésének határideje,

Letétbe helyezés

Jogszabályi háttér

A megrendelőlaphoz >>>

Miért használnád ezt a terméket?

Az átalakulásról szóló döntés időpontjának megjelölése automatikusan meghatározza az alkalmazható mérlegfordulónap lehetséges időkorlátjait.

Ugyancsak bekódolva számszerűsítésre kerül az átalakulás hatályba léptetésére előzetesen kiválasztható időpont.

Rövid idő, alatt döntési variációk sokaságát lehet biztonságosan kipróbálni, majd annak következményeit átgondolni.

A megrendelőlaphoz >>>

PayPal fizetés

a PayPal fizetési lehetőség is rendelkezésedre áll (itt bankkártyával is fizethetsz!):

Banki átutaláshoz, vagy csekkes fizetéshez (rózsaszínű postai utalvány) a felhasználási feltételekben találsz útmutatást. Adatainkat az oldal alján is megtalálod.

A megrendelőlaphoz >>>

Tudástár

Miért szoktak a cégek átalakulni?

Kinőtték a társasági formájukat.

Biztonságosabb környezetbe akarják helyezni az eddig felhalmozott vagyonukat.

Egy magasabb kockázatú új projektre nem akarják mindenüket feláldozni.

Különböznek a tulajdonosok elképzelései a "Hogyan tovább"-ot illetően.

A társaság vagyonának egy részét kedvezőbb formában kívánják értékesíteni.

Egy újonnan megvásárolt céget akarnak közös menedzsment alá vonni.

Eszközeiket - másik társasági formába - elkülönítve, bérbe kívánják adni, megnövelve ezáltal az elszámolható amortizációt.

Tőkevesztés miatt kénytelenek olyan társasági formát választani, amelynek alacsonyabb a törvény által előírt, kötelezõ alaptőke igénye.

Bizonyos tevékenységek vonatkozásában uj befektetőket szándékoznak bevonni.

V. CÍM

A JOGI SZEMÉLY ÁTALAKULÁSA, EGYESÜLÉSE, SZÉTVÁLÁSA ÉS JOGUTÓD NÉLKÜLI MEGSZŰNÉSE

XIII. Fejezet

Átalakulás, egyesülés, szétválás9

3:39. § [Átalakulás]

(1) Jogi személy más típusú jogi személlyé történő átalakulása esetén az átalakuló jogi személy megszűnik, jogai és kötelezettségei az átalakulással keletkező jogi személyre mint általános jogutódra szállnak át.

(2) Átalakulás esetén a jogi személy létesítésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

3:40. § [Korlátozások]

Nem alakulhat át a jogi személy, ha

a) jogutód nélküli megszűnése iránti eljárás vagy csődeljárás alatt áll;

b) vele szemben jogi személy elleni büntetőjogi intézkedés iránti eljárás van folyamatban, vagy jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedés hatálya alatt áll; vagy

c) a tagok vagy az alapítók a létesítő okirat szerinti vagyoni hozzájárulásukat nem teljesítették.

3:41. § [Döntés az átalakulás kezdeményezéséről]

(1) A jogi személy átalakulásának kezdeményezéséről – az átalakulás módjának és a jogutód jogi személynek a meghatározásával – a jogi személy tagjai, illetve alapítói döntenek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti döntést követően a jogi személy ügyvezetése köteles az átalakulási vagyonmérleg-tervezetet is tartalmazó átalakulási tervet készíteni és azt a tagokkal, illetve alapítókkal közölni.

3:42. § [Az átalakulásban részt nem vevő tagok]

(1) A tagsággal rendelkező jogi személy tagjai az átalakulási terv közlésétől számított harminc napon belül nyilatkozhatnak arról, hogy nem kívánnak az átalakulással létrejövő jogi személy tagjaivá válni.

(2) Az (1) bekezdés szerint jognyilatkozatot tett tagok tagsági jogviszonya az átalakulás időpontjában megszűnik, és az átalakuló jogi személy vagyonából olyan hányadra jogosultak, amelyet a jogi személy jogutód nélküli megszűnése esetén igényelhetnének.

(3) Az átalakulási tervet a tagok (1) bekezdés szerinti nyilatkozata alapján szükség szerint módosítani kell.

3:43. § [Az átalakulás befejezése]

(1) Az átalakulásról a tagok vagy alapítók az átalakulási terv elfogadásával határoznak; e határozatot a döntéshozó szerv legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozza meg.

(2) Az elfogadott átalakulási tervet az átalakulásról hozott döntéssel együtt közzé kell tenni. Az a hitelező, akinek követelése a közzététel előtt keletkezett, a közzétételtől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül az átalakuló jogi személytől megfelelő biztosítékot követelhet, ha az átalakulás követelésének kielégítését veszélyezteti.

(3) Az átalakulással létrejövő jogi személy nyilvántartásba vételével egyidejűleg az átalakulással megszűnő jogi személyt törölni kell a nyilvántartásból. A létrejövő jogi személy nyilvántartásba vételéig az átalakuló jogi személy a bejegyzett jogi személy típusban folytatja tevékenységét.

(4) Ha a nyilvántartó bíróság az átalakulás bejegyzését elutasítja, a jogi személy korábbi formájában működik tovább.

3:44. § [Egyesülés]

(1) A jogi személy más jogi személyekkel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesülhet. Összeolvadásnál az összeolvadó jogi személyek megszűnnek, és új jogi személy jön létre általános jogutódlás mellett. Beolvadásnál a beolvadó jogi személy szűnik meg, általános jogutódja az egyesülésben részt vevő másik jogi személy.

(2) Ha az egyesülésben részt vevő jogi személyek mindegyike határoz az egyesülés kezdeményezéséről, az ügyvezetéseik kötelesek az átalakulási tervnek megfelelő tartalommal közös egyesülési tervet készíteni, amelynek tartalmaznia kell valamennyi részt vevő jogi személy vagyonmérleg-tervezetét, valamint az egyesüléssel létrejövő jogi személy nyitó vagyonmérleg-tervezetét.

(3) Az egyesülésben részt vevő jogi személyek az egyesülési terv elfogadásáról külön-külön döntenek. Az egyesülési tervet akkor kell elfogadottnak tekinteni, ha azt az egyesülésben részt vevő valamennyi jogi személy elfogadta.

3:45. § [Szétválás]

(1) A jogi személy különválás vagy kiválás útján több jogi személlyé szétválhat. Különválás esetén a jogi személy megszűnik, és vagyona a különválással létrejövő több jogi személyre mint jogutódra száll át. Kiválás esetén a jogi személy fennmarad, és vagyonának egy része a kiválással létrejövő jogi személyre mint jogutódra száll át.

(2) A jogi személy kiválással vagy különválással úgy is szétválhat, hogy

a) a kiváló tag a jogi személy vagyonának egy részével már működő jogi személyhez mint jogutódhoz csatlakozik (beolvadásos kiválás);

b) a különváló tagok a jogi személy vagyonának rájuk eső részével különböző, már működő jogi személyekhez mint jogutódokhoz csatlakoznak (beolvadásos különválás).

(3) Beolvadásos kiválás és beolvadásos különválás esetén a döntéshozó szerv szétválásról szóló döntéséhez annak a jogi személynek a hozzájárulása is szükséges, amelybe a kiváló vagy különváló tagok beolvadnak.

3:46. § [A szétváló jogi személy jogai és kötelezettségei]

(1) A szétváló jogi személy jogutódjai – ideértve kiválás esetén a megmaradó jogi személyt is – a szétváló jogi személynek a szétválás előtt keletkezett kötelezettségeiért a szétválási terv rendelkezései szerint kötelesek helytállni. Ha az adott kötelezettséget a szétválási tervben nevesített jogutód nem teljesíti, azért valamennyi jogutód egyetemlegesen köteles helytállni.

(2) Ha egy kötelezettségről a szétválási tervben nem rendelkeznek, azért a jogutódok egyetemlegesen kötelesek helytállni.

(3) A szétváló jogi személy vagyonmegosztás előtt szerzett jogainak érvényesítésére a szétválás után az a jogutód jogosult, amelynek az adott jogot a szétválási terv juttatta. Ha valamely jogról a szétválási tervben nem rendelkeztek, az a jogutódokat a vagyonmegosztás arányában illeti meg.

3:47. § [Az átalakulás szabályainak alkalmazása]

A jogi személy egyesülésére és szétválására az átalakulásra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

A megrendelőlaphoz >>>

Partner linkek

Termékbörze

Partnerfelület